A tervek szerint még ősszel beterjeszti a kormány az állam beruházási rendjéről szóló törvényt az Országgyűlésnek, ami csak olyan beruházások megvalósítását tenné lehetővé, amik garantálják, hogy az emberek továbbra is hozzáférnek a tavakhoz és egyéb természeti kincsekhez – írja a HVG Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium miniszterhelyettesének és államtitkárának bejelentése alapján.
A fenntartható, zöld- és innovációs tárgyú közbeszerzések elterjesztése érdekében együttműködési megállapodást kötött a Közbeszerzési Hatóság és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) - tájékoztatta a KBKA szerdán az MTI-t.
Fontos finanszírozási lehetőség nyílik meg azon magyar és régiós vállalkozások előtt, amelyeknek működési modellje és tevékenysége a fenntarthatóságon alapszik. Az Áder János köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Alapítvány és a Széchenyi Tőkealap-kezelő által közösen kezelt tőkealap 10 milliárd forint keretösszegből tudja támogatni a környezeti fenntarthatóságot célzó üzleti elképzeléseket. A befektetési célrendszerről, a támogatandó cégek köréről, a támogatás összegéről és hozamelvárásokról Csepreghy Nándorral, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány igazgatójával, és Jobbágy Dénessel, a Széchenyi Tőkealap-kezelő vezérigazgatójával beszélgettünk.
Várhatóan májusban érkezik a következő nagyobb összegű utalás Brüsszelből Magyarországra - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese a Magyar Időknek. Konkrét összegről nem ejtett szót, de valószínűsítető, hogy több százmilliárd forintos tételről lehet szó, hiszen idehaza már a kifizetések egyre nagyobb része mögött van teljesítés is. Egyébként az összes lényeges EU-s pénzfelhasználási mutatószámban jócskán verjük a visegrádi mezőnyt.
Magyarország 2017-ben összesen 2,4 milliárd eurónyi fejlesztési számlát küldött ki az Európai Bizottság számára, amelyből a testület tavaly 2,1 milliárd eurót, lényegében a szabályok szerinti maximumot már ki is fizette - mondta a tavalyi folyamatokat és a friss projektmenedzseri ülés eredményeit összefoglaló sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. Egyúttal jelezte, hogy a vállalkozói uniós pályázatoknál az elszálló ár- és bérköltségek kezelésének lehetőségeiről jövő héten szakmai egyeztetést tart a kormány, amely problémakör mielőbbi megoldását Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarai elnöke a mai tájékoztatón is szorgalmazta.
A Brexitből fakadó veszélyek miatt továbbra is indokolt az uniós források gyors itthoni elosztása, hogy ne legyen kapkodás a projektek végrehajtásával - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint bár illúzió, de törekedni kell a dömpingszerű uniós pénzkifizetés gazdasági hatásainak elnyújtására, pontosabban a 3 százalék feletti gazdasági növekedés megszilárdítására. Erre több stratégiája is van a kormánynak, így például a nagy útépítések elnyúlnak 2022-ig, de még ezt megelőzően a több projektet elnyerő, és az elszaladó költségekre panaszkodó projektgazdáknak rangsorolniuk kell a projektjeik között. Ez az építőipari kapacitáskorlátokat is oldja, ahogy egy készülő NGM-pályázat is ezt célozza. Az Európai Bizottság által belengetett eurócsatlakozást támogató eszközhöz óvatosan áll a kormány, de persze a plusz pénz tekintetében "A magyar kormány nem lehet a saját maga ellensége" - fogalmazott.
Bár az elmúlt években már jelentősen csökkent az EU-pénzek aránya az állami beruházásokban 60% körülre, de az lenne az ideális, ha ez tovább csökkenne 50% alá - mondta el Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese az Origónak adott interjúban azt is hangsúlyozta: "Csak akkor tudja a kormány tovább folytatni a mostani gazdaságpolitikáját, és bővíteni a különféle társadalmi csoportoknak jutatott összegeket, ha a gazdaság 3 százalék feletti növekedést tud produkálni hosszú éveken keresztül."
Jövő évtől országos digitális egyeztető felületen zajlik majd az építkezések minden korábbi papíralapú engedélyeztetése, ha a parlament is elfogadja az erről szóló előterjesztést - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára ma az M1 aktuális csatornán.
Míg 2010-ben az állami beruházások 95%-a nem valósult volna meg EU-s forrás nélkül, addig ez az arány ma már legfeljebb 60%, a többi mögött a magyar költségvetés áll, így már nem függ annyira a magyar állam az EU-pénzektől - hangsúlyozta a Világgazdaságnak adott interjúban Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese.
Ma Magyarországon szinte minden más, az ország energiaellátásával kapcsolatos kérdést háttérbe szorít a Paks 2 beruházás ügye. Ez pontosan érzékelhető volt az Ökopolisz Alapítvány szervezésében "Kell-e nekünk Paks 2?" címmel megtartott vitaesten is, ahol nem jutott szék minden érdeklődőnek, így sokan állva hallgatták végig a több mint kétórás, helyenként a közönség soraiból érkező bekiabálásokkal tarkított beszélgetést. Magyarország importfüggőből akár áramexportőrré is válhat a jövőben Paks 2-nek köszönhetően; a beruházási kockázatot és potenciális finanszírozási megoldásokat más országok sokkal jobban kezelték; a kivitelezőt célszerű lett volna pályázaton kiválasztani; Paks 1 élettartamának további több évtizeddel való meghosszabbítása megfontolandó alternatívája lehetne a projektnek - hangzott el egyebek mellett a résztvevők szájából, akik ugyanakkor alapvető kérdésekben nem tudtak közös nevezőre jutni.
"Az építőipari árak mintegy harminc százalékkal emelkedtek, s ennek a folyamatnak nem tudjuk, hogy hol a vége", így az ország legnagyobb fejlesztési programjának, a Modern Városok Programnak az eddigi 3388 milliárd forintos indikatív keretösszege is tovább emelkedhet - jelezte a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős új tárca nélküli miniszterként Kósa Lajos a Hajdú Online-nak.
"Az EU-s rendelkezések betartatása a Bizottság szerződéses kötelezettsége és nem politikai eszköz. A Mo. kapcs. eljárások száma átlag alatti." - ezt a Twitter-üzenetet posztolta ki a tegnapi Budapest Economic Forum konferenciánkon elhangzottakra reagálva az Európai Bizottság magyarországi képviselete csütörtök délután.
A fejlesztéspolitika sokkal többről szól, mint csak a rendelkezésre álló uniós és magyar költségvetési források célba juttatása, a versenyképesség javításának ezen felül további dimenziói is vannak - hangsúlyozta a mai Budapest Economic Forum konferencia nyitó előadásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese ezzel együtt rámutatott, hogy a 2014-2020-as uniós ciklus főbb előrehaladási számaiban mind a nyolc régiós országot tekintve az első helyen áll Magyarország, de egyúttal azt is hangsúlyozta: a kormány nem dőlhet hátra, a választásokig is még sok feladatot kell elvégezni.
Az előadás főbb üzenetei:
Megjelent a hétfő este kiadott Magyar Közlönyben a Kósa Lajos új tárca nélküli miniszter feladatkörét rögzítő kormányrendelet, illetve az, hogy a kinevezése október 2-től hatályos.
A brit EU-kilépés már a 2020-ig futó uniós fejlesztési ciklusban is költségvetési lyukat üthet, de mivel ezt a veszélyt a magyar kormány már korán felismerte és gyors pályázati forráskifizetést valósít meg, így a Brexit elsősorban nem Magyarországnak fog fájni - hangsúlyozta a mai parlamenti projektmenedzseri ülésen Cseprehgy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára szerint a 2018-as választásokhoz közeledve tovább szaporodnak majd a politikai jellegű támadások Brüsszel felől a fejlesztéspolitikában is, a 2020 utáni következő uniós keretköltségvetésben a pénzek szerkezetében és az elosztási mechanizmusokban nagy változások várhatók. A fórumon az is elhangzott, hogy néhány nagy népszerűségnek örvendő vállalati uniós pályázatnál hogyan állnak a folyamatok és mikorra várható eredményhirdetés.
A március végéig az összes EU-s pályázatot kiírták, a jövő tavaszi választásig pedig mindet el is bírálják - írja a vg.hu. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára beszélt arról, hogy akár 1000 milliárd forintos hazai forrással egészítheti ki a kormány az uniós támogatásokat és ősszel döntés születhet a legnépszerűbb pályázatok keretemeléséről. A kormány célja, hogy év végéig az egyes operatív programok kötelezettségvállalása elérje a 85 százalékot.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Íme az eheti makronaptár.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
A hatóságok már őrizetbe vették.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
